Magyar Floorball Szakszövetség
1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3.
Telefon: 06-1-460-6828
Fax. 06-1-460-6829
E-mail: vb@hunfloorball.hu
        Kiegészítő Unihoki Szabálykönyv
Érvényes:
a Magyarországon Unihoki rendszerben játszott mérkőzéseken
2009. augusztus 1-től
Budapest, 2009. június

                                       ELŐSZÓ

Jelen Kiegészítő Unihoki Szabálykönyvet a Magyar Floorball Szakszövetség az Unihoki
rendszerben kiírt bajnokságok, kupák és diákolimpia érdekében készítette el.
A szabálykönyv a mindenkori Floorball Játékszabályok Magyarországon érvényes
verziójához képest az Unihoki rendszerben játszott mérkőzéseken alkalmazandó eltéréseket
tartalmazza.
Az egyes pontoknál a sorszámozás a Floorball Játékszabályok azon fejezetére utal,
amelyet az itt leírt módosításokkal kell alkalmazni. Az egyes pontoknál félkövérrel szedett
szövegrészek módosulnak az eredeti floorball játékszabályokhoz képest.
Az új szabálykönyv a Magyarország területére bejelentett Unihoki mérkőzéseken 2009.
augusztus 1-től van érvényben.
Jelen szabálykönyvet a Magyar Floorball Szakszövetség Elnöksége 2009. július -i ülésén
fogadta el.
Módosításokra és javításokra vonatkozó javaslatokkal a Magyar Floorball Szakszövetség
Versenybizottságához lehet fordulni.

Kiegészítő Unihoki Játékszabályok 3 2009.
1 A JÁTÉKTÉR
101 A játéktér méretei
1) A játéktér 24 x 12 m, amelyet palánk vagy padok vesznek körül, lehetőleg íves
sarkokkal. Amennyiben az íves sarok nem lehetséges, a sarkoknál kétszer 45
fokban megtöri, egyenes levágás is megengedett. A palánknak nem feltétlenül
kell az IFF által hitelesítettnek lennie.
A játéktér téglalap alakú, a méretszámok a hosszúságot és a szélességet jelzik. A legkisebb
megengedett méret 22 × 12 m, úgy, hogy a gólvonalak között mindig pontosan 18m-nek
kell lennie.
102 Jelzések a játéktéren
3) A büntetőterületek mérete 3 m x 4,5 m, amelyeket a játéktér rövid oldalától 2,35 m-re
kell kijelölni.
A büntetőterületetek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúságot és a szélességet jelzik, a
vonalakat is beleértve. A büntetiterületeket a játéktér hosszú oldalaihoz képest középen kell
elhelyezni.
4) A kapusterületek mérete 1 m x 2,5 m, amelyeket a büntetőterületek hátsó vonalai előtt
0,65 m-re kell kijelölni.
A kapusterületek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúságot és a szélességet jelzik, a
vonalakat is beleértve. A kapusterületeket a játéktér hosszú oldalaihoz képest középen kell
elhelyezni.
6) A húzáspontokat a középvonalon és a gólvonalak képzeletbeli meghosszabbításán, a
játéktér hosszú oldalaitól 1 m-re kell megjelölni.
A húzáspontokat kereszttel kell jelölni. A középponton levő húzáspontok lehetnek
képzeletbeliek is.
    103 A kapuk
1) A kapukat – amelyek mérete: 160 cm hosszú, 115 cm magas, alul 65 cm, felül 40
cm széles – az előírt jelzésre kell helyezni.
A kapuk nyitott oldala a középpont felé nézzen.
 104 A csereterületek
1) A 6 m hosszú csereterületeket a játéktér hosszú oldala mentén kell kijelölni 3 m-re a
középvonaltól, ahol a cserepadok is elhelyezkednek.
A csereterületeket a palánk mindkét oldalán meg kell jelölni. A területek szélessége nem
haladhatja meg a palánktól számított 3 m-t. A cserepadok a palánktól megfelelő távolságra
legyenek, és azokon 10 személy számára legyen elég hely.

2 A JÁTÉKIDŐ
201 A rendes játékidő
1) A rendes játékid 2 x 20 perc, 5 perces szünettel, amikor a csapatok térfelet
cserélnek.
Rövidebb játékidőre – de nem rövidebbre, mint 2 x 10 perc – és szünetekre a hivatalos szerv
adhat engedélyt.
203 A hosszabbítás
1) Ha egy mérkőzés döntetlennel ér véget, de az eredményt el kell dönteni, akkor addig
kell folytatni a játékot, amíg az egyik csapat gólt szerez.
A hosszabbítás előtt a csapatoknak joguk van egy 2 perces szünethez térfélcsere nélkül. A
hosszabbítás alatt ugyanolyan szabályok szerint kell elindítani és megállítani az időt, mint a
rendes játékidő alatt. A hosszabbítás ideje nem oszlik játékrészekre. A rendes játékidiből
megmaradt büntetések mérését a hosszabbításban folytatni kell. 5 perces, meghatározott idejű
hosszabbításra a hivatalos szerv adhat engedélyt. Ha a mérkőzés eredménye az 5 perces,
meghatározott idejő hosszabbítás után is döntetlen, akkor a mérkőzést büntetőütésekkel kell
eldönteni.
204 A meghatározott idejő hosszabbítás utáni büntetőütések
1) Mindkét csapatból 3-3 mezőnyjátékos személyenként egy büntetőütést végez el. Ha a
hat ütés után az eredmény még mindig döntetlen, ugyanaz a 3-3 játékos felváltva
végez el büntetőütéseket, amíg az eredmény el nem dől.
A büntetőütéseket felváltva kell elvégezni. A játékvezetők döntik el, hogy melyik kaput
használják. A csapatkapitányok közötti sorsolás győztese döntheti el, hogy melyik csapat
kezdje a büntetőütéseket. A csapatkapitány vagy a csapat egyik vezetőjének a feladata, hogy a
bírókkal és a versenybizottsággal írásban közölje a kiválasztott három játékos mezszámát és a
sorrendet, ahogy a büntetőütéseket el fogják végezni. A játékvezetők felelőssége biztosítani,
hogy a büntetőütések a csapatkapitányok által megadott sorrendben történjenek.
Amint az eredmény eldől a büntetiütések során, a mérkőzés véget ér és a büntetőütésekben
győztes csapat egygólos győzelmét lehet elkönyvelni. A rendes büntetőütések alatt a mérkőzés
eldöntöttnek tekinthető, amikor az egyik csapat több góllal vezet, mint ahány büntetőütése van
hátra az ellenfélnek. Az első hat büntetiőütés utáni további ütések során az eredmény akkor
tekinthető eldöntöttnek, amikor az egyik csapat eggyel több gólt szerzett, mint a másik, miután
mindkét csapat ugyanannyi ütést végzett el. Az első hat utáni további ütéseket nem kell az
előzőleg megadott sorrendben elvégezni, de egy játékos csak akkor végezheti el a harmadik
ütését, ha a csapatból a többi kijelölt játékos már mind kettőt-kettőt elvégzett, és így tovább.
A büntetés alatt álló játékos is részt vehet a büntetőütésekben, ha nem kapott végleges
kiállítást. Ha egy kijelölt játékos bármilyen kiállítást kap a büntetőütések közben, akkor a
csapatkapitánynak egy addig nem jelölt mezőnyjátékost kell kijelölnie, aki helyettesíti a kiállított
játékost. Ha a kapus bármilyen kiállítást kap a büntetőütések közben, akkor a cserekapus
helyettesíti. Ha nincs cserekapus, a csapat 3 percet kap arra, hogy egy addig nem jelölt
mezinyjátékost felszereljen, de ez az idő nem használható bemelegítésre. Az új kapust jelölni
kell a jegyzikönyvben, és a változás időpontját is be kell jegyezni. Egy csapat, amely nem
képes három mezőnyjátékost kijelölni, csak annyi büntetőütést végezhet, ahány jelölt játékosa
van. Ez érvényes az esetleges további büntetőütések közben is.

3 A RÉSZTVEVőK
301 A játékosok
1) Mindegyik csapat legfeljebb 14 játékost jegyezhet be a jegyzőkönyvbe.
A játékosok mezőnyjátékosok vagy kapusok lehetnek. Csak a jegyzőkönyvbe beírt játékosok
vehetnek részt a játékban és tartózkodhatnak a saját csapatuk csereterületén.
2) Játék közben csapatonként legfeljebb 4 játékos tartózkodhat egyidejőleg a játéktéren,
akik közül csak egy lehet kapus.
Ahhoz, hogy a játékvezetik elindítsák a mérkizést, mindkét csapatból legalább 3
mezőnyjátékosnak és 1 szabályszerően felszerelt kapusnak kell megjelennie, különben az
eredmény 5-0 lesz a vétlen csapat javára. A mérkőzés folyamán egy csapatnak legalább 3
játékossal kell tudnia játszani, különben az eredmény 5-0 lesz a vétlen csapat javára. Ha a
pillanatnyi eredmény előnyösebb a vétlen csapat számára, akkor ez az érvényes végeredmény.
305 A csapatvezetés
1) Mindegyik csapat legfeljebb 3 személyt jegyezhet be a jegyzőkönyvbe, mint a csapat
vezetőit.
Csak a jegyzikönyvben szereplő személyek tartózkodhatnak a saját csapatuk csereterületén.
Időkérés kivételével a vezetők nem léphetnek be a játéktérre a játékvezetők engedélye nélkül.
Minden edzői tevékenységet csak a csereterületen belül szabad ellátni. A mérkőzés
megkezdése előtt a vezetők egyikének alá kell írnia a jegyzőkönyvet, amelyen ezután
változtatni már nem lehet. A csapatvezetés azon tagját, akit játékosként is bejegyeztek, a
csereterületen történt szabálytalanságokkal kapcsolatosan bármilyen vitás esetben mindig
játékosnak kell tekinteni.
306 A játékvezetők
1) A mérkőzést egy játékvezetőnek kell vezetnie és ellenőriznie.
A játékvezetőnek joga van félbeszakítani a mérkőzést, ha nyilvánvaló kockázata van annak,
hogy a játékot nem lehet a szabályoknak megfelelien folytatni.

5 SZABÁLYOZOTT HELYZETEK
502 A húzás (802)
4) Minden játékosnak, kivéve, akik a húzást elvégzik, haladéktalanul, a játékvezető
figyelmeztetése nélkül a labdától 2 m-re kell eltávolodnia, az ütőt is beleértve.
Húzás előtt a játékvezeti feladata ellenirizni, hogy a csapatok készen állnak-e és minden
játékos elfoglalta-e a helyét.
504 A beütés (803)
2) A beütést onnan kell elvégezni, ahol a labda elhagyta a játékteret, 1 m-re a palánktól,
de sohasem a gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása mögött.
Ha a játékvezetik véleménye szerint nem befolyásolja a játékot, a labdának nem kell teljesen
mozdulatlannak vagy pontosan a megfeleli helyen lennie. Ha a beütést végző csapatnak
előnyös, hogy a beütést a palánkhoz 1 m-nél közelebbril végzi el, akkor ez megengedett. A
gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása mögötti beütést a legközelebbi húzáspontról kell
elvégezni. Ha a labda a mennyezetet vagy egy játéktér fölötti tárgyat érint, a beütést az érintés
középvonaltól való ugyanolyan távolságára, 1 m-re a palánktól kell elvégezni.
3) Az ellenfél játékosai kötelesek a játékvezeti figyelmeztetése nélkül azonnal 2 m-re
eltávolodni a labdától az ütőt is beleértve.
A beütést elvégző játékosnak nem kell megvárnia, míg az ellenfél játékosai elhelyezkednek, de
ha a labdát megjátszották, mialatt az ellenfél megpróbálja szabályos módon elfoglalni helyzetét,
semmit nem kell ítélni.
506 A szabadütés (804)
2) A szabadütést onnan kell elvégezni, ahol a szabálytalanságot elkövették, de sohasem
a gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása mögött vagy a kapusterülethez közelebb,
mint 2,5 m.
Ha a játékvezetők véleménye szerint a játékot nem befolyásolja, a szabadütés elvégzésekor a
labdának nem kell teljesen mozdulatlannak vagy pontosan a megfeleli helyen lennie. Azokat a
szabadütéseket, amelyeket a palánkhoz közelebb, mint 1 m-re ítéltek meg, ilyen távolságba
elhozva is el lehet végezni. A gólvonal képzeletbeli meghosszabbítása mögötti szabadütést a
legközelebbi húzáspontról kell elvégezni. Azokat a szabadütéseket, amelyeket a
kapusterülethez közelebb, mint 2,5 m-re ítéltek meg, ilyen távolságba, a gólvonal középpontját
és a szabálytalanság helyét összeköti egyenes mentén elhozva kell elvégezni. Ebben az
esetben a védekező csapatnak joga van sorfalat állítani közvetlenül a kapusterület előtt. Ha ezt
a támadó csapat meggátolja, vagy akadályozza, szabadütést kell ítélni a védekező csapat
javára. A támadó csapat nem köteles megvárni, hogy a sorfal összeálljon, és játékosainak joga
van szabályos módon a sorfal elé állni.
3) Az ellenfél játékosai kötelesek a játékvezetők figyelmeztetése nélkül azonnal 2 m-re
eltávolodni a labdától az ütőt is beleértve.
A szabadütést végző játékosnak nem kell megvárnia, míg az ellenfél játékosai elhelyezkednek,
de ha a labdát megjátszották, mialatt az ellenfél megpróbálja szabályos módon elfoglalni
helyzetét, semmit nem kell ítélni.
507 Szabadütéshez vezető szabálytalanságok
1) Amikor egy mezőnyjátékos passzívan akadályozza a kapuskidobást. (915)
Ez csak akkor tekintheti szabálytalanságnak, ha a mezőnyjátékos a büntetőterületen belül
tartózkodik, vagy 2 m-nél közelebb van a kapushoz, onnan mérve, ahol a kapus megszerzi a
labdát. Passzívan annyit jelent, mint akaratlanul vagy mozdulatlanság miatt.

6 BÜNTETÉSEK
602 A kiállítás
2) Egy időben játékosonként egy, és csapatonként is egy kiállítást lehet tölteni.
Minden kiállítás ugyanabban a sorrendben kell mérni, ahogy azokat megítélték. Annak a
játékosnak, akinek a kiállítását még nem kezdhetik el mérni, akkortól a büntetőpadon kell ülnie,
amikor a kiállítást megítélték. Ha egy csapat ellen egynél több kiállítást ítélnek egyszerre, a
csapatkapitánynak kell eldöntenie, hogy az új kiállítások közül melyik mérését kezdjék el
először. Ilyen esetben mindig a rövidebb kiállítást kell mérni a hosszabb előtt. Ha késleltetett
kiállítás alatt a csapat egy másik kiállítást is kap, akkor az először megítélt, késleltetett kiállítás
mérését kell először elkezdeni.
3) Annak a csapatnak, amelynek több mint egy játékosa van kiállítás alatt, joga van
három játékossal folytatni a játékot.
A csapatnak addig kell három játékossal játszani, amíg már nem mérnek kiállítást. Annak a
játékosnak, akinek a kiállítása ezelőtt jár le, a büntetőpadon kell maradnia, amíg a játék
megszakad, vagy amíg a csapatának az összes további kiállítása is lejár. A kiállított
játékosoknak abban a sorrendben kell elhagyniuk a büntetőpadot, ahogy a kiállításuk lejárt, de
mindig figyelembe kell venni a játéktéren tartózkodó játékosok számára vonatkozó szabályokat.
A játékvezetik és a versenybíróság segítsen, hogy a kiállítását letöltött játékos a játék
megszakításakor rögtön elhagyhassa a büntetőpadot.
605 2 perces kiállításhoz vezeti szabálytalanságok
11) Amikor egy mezőnyjátékos aktívan akadályozza a kapuskidobást (915)
Ez csak akkor minisül szabálytalanságnak, ha a mezinyjátékos a büntetiterületen belül, vagy
2 m-nél közelebb van onnan számítva, ahol a kapus megszerzi a labdát. Aktívan annyit jelent,
mint követni a kapus oldalirányú mozgását vagy az ütővel a labda elérésére törekedni.
12) Amikor egy játékos megszegi a 2 m-es távolságtartás szabályát beütésnél vagy
szabadütésnél. (915)
Ha a beütés vagy a szabadütés elvégzésekor az ellenfél szabályos módon arra törekszik, hogy
a 2 m-es távolságon kívülre kerüljön, akkor semmit nem kell ítélni. Ha a csapat olyan sorfalat
állít, amely nincs megfelelő távolságra, csak egy játékost lehet kiállítani.

Oldal: Unihoki szabálykönyv
Fonyódi Floorball - © 2008 - 2024 - floorball.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat